Európai uniós jó gyakorlat lett a transzzsírsav-tartalomra vonatkozó magyar korlátozás


Hazánkban 2014 óta van érvényben az népegészségügyi céllal bevezetett minisztériumi rendelet, amely meghatározza a forgalomban lévő élelmiszerek maximális transz-zsírsav (TFA) tartalmát. A magyar szabályozás 2019-ben bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába, így hivatalosan is követendő példa minden uniós tagállam számára.

A lakosság transz-zsírsavbevitelének csökkentése

Az élelmiszerek feldolgozása során a folyékony növényi olajok részleges hidrogénezésével előállított félkemény vagy szilárd növényi zsírok (pl. margarinok) mesterséges transz-zsírsavakat tartalmaznak.

A transz-zsírsavak fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, kedveznek egyes gyulladások, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának is, így a transzzsírsav fogyasztásból eredő egészségügyi kockázat mértékének csökkentése, illetve az élelmiszerek transz-zsírsav mennyiségének kontrollja prevenciós feladat.

Az élelmiszerekben levő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, szóló 71/2013 (XI. 20.) EMMI rendelet értelmében az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmának hatósági ellenőrző vizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai végzik, és a vizsgálatok eredményeiről negyedévente jelentést tesznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH), amely az adatokat összesítve továbbítja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Főigazgatóságának.

Mi az a transz-zsírsav?

A legalább egy nem konjugált transz konfigurációjú szén-szén kettőskötést tartalmazó zsírsav. A mesterséges transz-zsírsavak (trans-fatty acid=TFA) a növényi olajok katalitikus hidrogénezése során keletkeznek, ezért az ilyen technológiával előállított félkemény vagy szilárd növényi zsírok (pl. margarinok) mesterséges TFA-t tartalmaznak, következésképpen az ilyen zsiradékok felhasználásával készült élelmiszerek is. A mesterséges transz-zsírsavak az emberi szervezet számára káros anyagok, melyek jelentős kockázati tényezőt képviselnek a szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásában. A 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) kimondja, hogy Magyarország területén tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek transz-zsírsav tartalma nem felel meg a Rendeletben rögzített határértékeknek.

Hogyan kerülhet transz-zsírsav az élelmiszerbe?

Transz-zsírsavak kétféle módon keletkezhetnek: természetes és mesterséges úton.

• A természetes eredetű transz-zsírsavaknak - melyek a kérődző állatok anyagcseréje révén keletkeznek, ezért tejükben, húsukban fordulhatnak elő - nincsenek kedvezőtlen élettani hatásai.

• A mesterséges transz-zsírsavak az egyes növényi zsiradékok részleges vagy teljes hidrogénezése folyamán keletkeznek. Ezt a technológiai eljárást az élelmiszeriparban a folyékony halmazállapotú növényi olajok szilárd, kenhető állományú zsiradékká alakítására és az eltarthatóság meghosszabbítására alkalmazták.

A kialakult kedvező tulajdonságok miatt széles körben elterjedt a transz-zsírsavat tartalmazó félkemény vagy szilárd növényi zsírok (pl. egyes margarinok) használata, főként az édes- és sütőiparban, a cukrászatban, a vendéglátás területén. Ilyen alapanyagokból készítettek magas zsírtartalmú süteményeket, leveles tésztákat, növényi zsíros habokat, kakaós bevonó masszából készült figurás termékeket (pl. mikulás, húsvéti tojás), nápolyiféleségeket, kekszeket, margarinokat, konzerv-készételeket, gyorséttermi ételeket stb.